A fácánok jelentős tápláltsági állapot romlásával – olykor senyvesség kialakulásával járó – fertőző betegsége a begyben kialakuló Capillaria sp. fertőzés nyomán fellépő begygyulladás.
A kórkép a fácánokban gyakori, különösen a nyári, őszi időszakban, de fogolyfajokban is jelentkezhet a fertőzöttség.
A megbetegedést egy hajszálvékony féreg okozza, amely a begyben megtelepedve, ott élősködik. A kifejlett férgek a begyhámba fúródva élnek, de a testük nagyobb része a szerv üregébe lógva helyezkedik el. A férgek szövetnedvekkel és vérrel táplálkoznak, egyben a begyhámban irritációt, a hámréteg szarusodási zavarát és a fal gyulladását okozzák.
A férgek által rakott peték, amelyek jellegzetesen citrom alakúak, a bélsárral ürülnek és a környezetbe, a kifutó talajára kerülnek. Gyakran a talaj felső rétegében furkáló földigiliszták is felvehetik a petéket. A fogékony madarak, mint a fácánok, vagy a foglyok, sokszor az eső után előmászó földigiliszták felkapkodásával fertőződnek meg. Ekkor jelentős számú pete is bekerülhet a madarak szervezetébe, masszív fertőzést előidézve.
A begyhám károsodása fokozatosan alakul ki, így kezdetben, a heveny szakaszban csak savós-hurutos gyulladás jelentkezik, majd a betegség félheveny szakaszában fibrines-, míg végül az idült fázisban a falban a szarusodási zavarok miatt megvastagodás lesz látható. Ezek az elváltozások a begy funkciózavarát is előidézve, emésztési problémákhoz vezetnek. A felvett táplálék mennyisége csökken, de az emésztési folyamatok hatékonysága is romlik. E mellett a férgek jelentős tápanyagelvonás révén súlyosbítják a klinikai tüneteket és alakítják ki a kóros soványságot, a senyvességet.
A madarak levertek, bágyadtak, sokszor borzolt tollazattal egy helyben üldögélnek. Kézbe véve az érintett fácánok mellcsontja kitapintható, a senyvesség jeleként a mellizmok sorvadtak. Ez egyébként a röpképességre is negatív hatással van. A megriasztott fertőzött,beteg madarak levegőbe emelkedésének az intenzitása és a repülés sebessége, a szárnycsapások ereje elmarad az egészséges társaikétól
(…)
A teljes cikket a Nimród Vadászújság 2026. januári számában olvashatják.
Szerző: Prof. Dr. Gál János DSc.