Tavaly nyár végén a Nimrod.hu oldalon elsőként adtunk hírt Ferenczffy Zita Luca kalandjai című mesekönyvének megjelenéséről, és készítettünk interjút a szerzővel.
A történet folytatására nem kellett sokat várni, ugyanis a napokban Az erdő rejtett titkai címmel a második kötetet is a kezünkbe vehettük. Ennek apropóján beszélgettünk Zitával.
Mikor fogalmazódott meg benned, hogy lesz folytatása a történetnek?
Abban a pillanatban, amikor a kezembe vettem az első nyomdai példányt, azonnal arra gondoltam, hogy lesz folytatás, és a történet is megfogalmazódott bennem. Tudtam, hogy kalandosabb lesz, és azt is eldöntöttem mely szereplőket viszem tovább a következő részben.
Mennyi idő alatt írtad meg a második kötetet?
Hat-hét hónap alatt készültem el az új könyvvel. Az első rész egy szálon futó történet volt, a második rész viszont már kalandosabb, izgalmasabb lett, az események több szálon futnak, ezért hosszabb időt vett igénybe a megírása.
Az érzelmi töltet ugyanúgy megvan itt is, mint az előző részben, a két vizsla beszélget egymással és azon gondolkodnak, hogyan tudnak segíteni főképp az embereknek, hogyan tudják szebbé tenni az életüket. A második kötetben két fontos üzenetet szerettem volna közvetíteni a gyerekek felé: az egyik a természetvédelem, hiszen a szemetelés óriási probléma, amivel én is szembesülök nagyon sokszor amikor kimegyek vadászni. A könyvben két vicces karakter történetén keresztül mutatom meg, hogy miért nem szabad szemetelni, hiszen azzal nem csak másoknak, hanem a természetnek is ártunk.
A másik lényeges üzenete a folytatásnak pedig a kisfiú, Lóci, aki rácsodálkozik milyen csodálatos a természet, és ahogy végül ebben megtalálja élete célját, és eldönti, hogy felnőttként mivel fog majd foglalkozni.
Azt gondolom, hogy nagyon fontos a gyerekek figyelmét felhívni arra, hogy járjanak nyitott szemmel a természetben. A könyv olvasása után talán ők is kedvet kapnak majd, hogy akár erdészek, vagy akár vadászok legyenek amikor felnőnek.
Milyen visszajelzéseket kaptál eddig a könyvről?
Azok közül, akik olvasták, mindenkinek nagyon tetszett ebben a könyvben, hogy a történetet elvittem a vadászat irányába. A második kötetben egy konkrét vadászatról írtam, de nem úgy, ahogy mi vadászok látjuk, hanem a kutya, a vizsla szemén keresztül. Mivel látom, hogy a kutyák mit csinálnak vadászatokon, szinte beszélgetnek egymással, ezért erről a különleges oldalukról szerettem volna őket bemutatni a gyerekeknek.
Nemrég ünnepélyes keretek között került sor a Luca kalandjai Az erdő rejtett titkai könyvbemutatójára, amelyen nagy megtiszteltetés ért téged…
Igen, beszéltem a Tourinform Iroda vezetőjével Mágocs Ivett Eszterrel a második kötetről, és amikor meghallotta, hogy milyen üzeneteket közvetít a gyerekek felé ez a mesekönyvem, azt mondta, hogy ennek a kötetnek a Vásárosnaményi Települési Értéktárban van a helye. A gondolatot tettek követték: az irodavezető egyeztetett Varga Jánossal, a Vásárosnaményi Települési Értéktár Bizottság elnökével, továbbá a városvezetővel, akik mind támogatták az ötletet. Ezután megszervezte az ünnepélyes könyvbemutatót is, amire pedagógusok a tanítványaikkal érkeztek. A Vásárosnaményi Települési Értéktárban egyebek mellett a Beregi Múzeum, a beregi dámszarvas, a kárpáti gímszarvas, a beregi keresztszemes motívumok stb. mellé bekerülni, nagyon nagy elismerés számomra.
„A könyv lapjairól az erdő ösvényére” hogyan tudnak a gyerekek kerülni?
Szerettem volna egy nagyobb csapat gyereknek megmutatni testközelből is a Bereg szépségét, ezért négy vármegyei tankerületnek kiküldtem egy ajánló levelet: 25 könyv megvásárlásával lehet erre a nyereményjátékra nevezni, amelynek győztesei egy napos kiránduláson vehetnek majd részt a személyes vezetésemmel. Megnézzük a Beregi Múzeumot, majd a vásárosnaményi Hunor Vadászati Kiállítást tárlatvezető segítségével, lesz kerékpártúra, tutajozás, vadászházban közös szalonnasütés, este pedig vadlesre megyünk ki a gyerekekkel, és megfigyeljük hogyan mozognak éjszaka a gímbikák és a dámszarvasok. Ennek a nyereményjátéknak „A könyv lapjairól az erdő ösvényére” címet adtam.
Milyen további terveid vannak a Luca Kalandjaival kapcsolatban?
Szeretném, ha hangoskönyv formájában is megjelenne, illetve elképzelhető, hogy egy rövid rajzfilmben is megelevenednek majd Luca történetei. A harmadik kötet története pedig már megvan a fejemben, de erről majd a maga idejében szeretnék beszámolni.
Részlet a Luca kalandjai – Az erdő rejtett titkai mesekönyvből:
- Végre újra idekint – szólt Luca – már teljesen elzsibbadt a lábam a kanapén fekvéstől – majd egy pocsolyából kimászva a vizet egy rázással kicsavarta bundájából.
- A pihenésből is megárt a sok! – kiáltott Füge, s buzgón bokrászni kezdett. Órákon át járták az erdőt, s a tájra lassan sötétség borult. Luca fáradhatatlanul szaladgált fel s alá, s egy óvatlan pillanatban eltűnt lába alól a talaj.
Hanga hiába hívta, fújta a sípot, hiába kereste, Lucát nem találta sehol. Füge próbált szagot venni, de sajnos a nyomot mindig elvesztette. A köd egyre mélyebbre ereszkedett az erdőben, olyannyira, hogy az orráig sem látott az ember, s Hanga úgy döntött, most haza mennek, de hajnalban, amilyen korán csak lehet, addig folytatják a keresést, ameddig kutyáját meg nem találják.
(…)
- Na, ne nyüszíts már! Hajnalban indulunk, s biztosan megtaláljuk majd – nyugtatta Hanga Fügét. Egy órakor kelünk. A villámcsapta fa felé futott, ott keressük tovább, s addig nem jövünk haza, míg meg nem találjuk!
Lóci feszült figyelemmel hallgatta Hanga szavait, Lucát nem találják? Eltűnt!? S eszébe jutott a villámcsapta fánál a hatalmas gödör, s biztos volt abban, hogy kis barátja ott lehet. „El kell mondanom, hogy mit láttam! Segítenem kell!” – töprengett magában – s tudta, ha elhallgatja, amit látott, lehet, kis barátját nem találják meg soha többé.
Mindeközben Luca a gödör legmélyéről hiába próbált feljutni, hiába próbált kapaszkodni, mindannyiszor visszacsúszott.
Egy kis mélyedést keresett a gödör alján, ahol összekuporodva ugyan, de meghúzta magát, s türelmesen várt, hogy gazdája végre érte jöjjön.