Kovásznában jelenleg négyszer annyi medve él, mint amit a terület elvisel. Ehhez képest kapott a megye a kvótából 54 példány elejtésére engedélyt…
Talán nem kell részletesen bemutatni olvasóinknak a szomszédos Romániában, azon belül is főként Erdélyben tapasztalható krízishelyzetet, amely a barna medve 2016-ban elrendelt vadászati tilalma óta alakult ki és napjainkra eszkalálódott. A vadeltartó képesség négyszeresére szaporodott medveállománnyal rengeteg probléma van: utcákon, óvodák és iskolák udvarain grasszáló nagyragadozók, több tucat halálos áldozat és száznál is több sérülés medvetámadás következtében és jelentős anyagi kár terményben, haszonállatban, illetve évek óta rettegő lakosság…
Az országban egyetlen politikai erő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és annak vezető politikusa, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes állt ki mindvégig a szenvedő lakosság és az emberi élet védelme mellett. A jelenlegi helyzetről kérdeztük Sárkány Árpádot, a romániai Országos Vadgazdálkodók Szövetségének elnökét, Tamás Sándort, Kovászna Megye Tanácsának elnökét és Demeter Jánost, a VADON Egyesület ügyvezető igazgatóját.
Védelemre szoruló aranyos mackók?
Sárkány Árpád szerint a román társadalom döntő többsége vadászatellenes, ami nagyrészben az igen aktív állatvédő NGO-k (nem kormányzati, vagy civil szervezetek) tevékenységének köszönhető. A barna medve 2016-os vadászati tilalma óta felszaporodó állomány, a településeken egyre gyakrabban megjelenő nagyragadozó kártétele és veszélyessége az ott élőkre nézve azért nem izgatta a közvélemény nagyobb részét, mert mindez csak a lakosság 15–20 százalékát érintette közvetlenül. A többieknek maradt csupán aranyos maci, egy pihepuha plüssállat, amit meg kell védeni a gyilkos vadászoktól, hogy ki ne irtsák.
Vadászat szempontjából a fordulat 2024-ben következett be, egy 19 éves turistalány borzalmas halálával, akit az érettségi utáni kirándulásról ragadott el és ölt meg egy medve. Ez a tragédia tette lehetővé, hogy a média, a közvélemény és a politika átértékelje a helyzetet, így megszületett az a törvény, amely 426 egyedben állapította meg a prevenciós kvótát, azaz az egy évben, vadászati eszközökkel, állománycsökkentés céljából elejthető medvék számát. Ebbe a kvótába nem tartozik bele a településeken és környékükön azonnali beavatkozásként elejtett, az emberi életre veszélyt jelentő medvék száma. Nem minden vadásztársaság kapott a kvótából, amelynek a területén él medve, de akik igen, azok újra vadászhattak barna medvére és értékesíthették is, azaz fogadhattak vendéget rá.
(…)
A teljes cikket a Nimród Vadászújság 2026. januári számában olvashatják.