„A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2026-ban” című konferencián jártunk.
Vadászati szaksajtóként egyedül a Nimród Vadászújság volt jelen a március 26-án megrendezett „A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2026-ban” című konferencián, így csak nálunk olvashatnak részletes beszámolót az eseményről.
Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora megnyitójában a járványok megértésének fontosságáról szólt, valamint méltatta a nagymúltú konferenciát. Őt követte dr. Jámbor László, az OMVK elnöke, aki elmondta, a tavalyi év legnagyobb állategészségügyi eredménye az volt, hogy „a ragadós száj- és körömfájás nem jutott ki a természetbe, az ASP pedig nem jutott be az állattartó telepekre”.
A konferencia első előadását prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora tartotta Kittenberger Kámán születésének 145. évfordulója alkalmából, amelyben kitért a Nimród Vadászújság egykori főszerkesztője életútjának érdekességeire.
Suba Imre, a szlovák vadászkamara elnöke előadásában arról tájékoztatott, hogy északi szomszédunknál milyen új rendelkezések születtek az afrikai sertéspestis elleni védekezés miatt: módosították a fegyvertörvényt, azt a technikai eszközök fejlődéséhez igazították, valamint egyedenként 100 euró lődíjat ad a szlovák állam minden elejtett vaddisznó után. Az állomány sűrűségét 0,5 egyed/négyzetkilométerre igyekeznek csökkenteni, amit viszont elmondása szerint a nem vadászó állatorvosokkal igen nehéz megértetni, hogy a sertevad vadászata nem egyszerű dolog, hiszen rendkívül intelligens fajról van szó.
Őt követte dr. Nemes Imre, országos főállatorvos, a NÉBIH elnöke, aki a hazai állategészségügyi járványhelyzetről beszélt. Kiemelte, hogy a ragadós száj- és körömfájás tavalyi gyors megállítása igen nagy siker volt, ugyanis 2025. március 6-án volt az első eset, majd április 17-én az utolsó. Ennek köszönhetően már június elején feloldották a korlátozásokat és szeptember 10-én hazánk újfent megkapta az Állategészségügyi Világszervezettől a mentességet. Az ASP-t illetően arról tájékoztatta a közönséget, hogy a Pilisben és Baranya vármegyében jelenleg is tombol a járvány. A madárinfluenza ezzel szemben tavaly nem lett országos probléma, ami annak köszönhető, hogy a vonuló madarak (leginkább a darvak) déli csoportja fertőződött a betegséggel, amelyet tovább hurcoltak a kontinens északi, észak-nyugati részére. Az újonnan megjelent Aujeszky-féle betegségről elmondta, hogy a vaddisznóállomány mentessége nem kritériuma a házisertés állomány mentességének deklarálásához – az ASP-vel ellentétben.
Ezután Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályvezetője a tavalyi eredményekről számolt be, úgy mint a belterületi vad kérdésének orvoslása, továbbá a szürke fogoly 500-as kibocsátási limitének eltörlése. Ezutóbbinál csak annyit követel meg a jogszabály, hogy legyen vadászati célú kibocsátás a területen. Emellett az elektronikus vadászati napló és terítéknyilvántartás bevezetéséről is beszélt, ami választható, az átállás önkéntes és egyre nagyobb sikernek örvend.
Prof. dr. Ózsvári László, az Állatorvosi Egyetem rektorhelyettese a vadon élő állatok fertőző betegségeinek gazdasági hatásairól beszél. Mint megtudtuk, megjelent sok helyütt az amerikai májmétely (Fasciola hepatica) és annak „nagy” jelzővel ellátott rokona is, amelyből már a Tiszánál is találtak, csak úgy mint Gemencnél. Ezen parazita komoly problémát jelent a trófea felrakásánál. Nem túl biztató, hogy a kéknyelv betegség is szórványosan ugyan, de jelen van hazánkban.
Fehér Sándor, az OMVK Pest vármegyei elnöke a „Gyerekek erdőn-mezőn természetismeret és felelősség” című előadása során hangsúlyozta az ifjúságnevelés fontosságát és ismertette, hogy a kamara ebből mekkora szerepet vállal.
A szünet után következett prof. dr. Faragó Sándor, aki Bencze Lajos emlékezetéről tartott előadást. A 95 évesen elhunyt vadgazdálkodási szakember – akinek a professzor maga is tanítványa volt – alapította az MTA-nál a vadászattudományt.
Őt dr. Sós Endre főállatorvos, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója követte, aki bemutatta az állatkertek szerepét a vadbetegségek terjedésében. Kiemelte, hogy minden állatkert tulajdonképpen „kiemelt járványügyi hely”, hiszen évente több mint egymillió látogató találkozik az ott lakó 7000 állattal. Hozzátette, hogy került már be látogatótól az otthoni macska miatt toxoplazmózis. Emellett - ami szintén növeli a kockázatot - Kelet-Európában egyedülálló módon menhelyként is működnek. Mindezek miatt csak kiváló szakmai felkészültséggel lehet a feladatukat elvégezni, hiszen a ritka fajok miatt egy-egy járványnál el kell kerülniük az állomány kiirtását.
Az idén rendkívül aktuális myxomatózis helyzetről Prof. Dr. Gál János DSc., az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikusállat-, Vad-, Hal- és Méhegészségügyi Tanszékének a vezetője, a konferencia házigazdája tájékoztatta az érdeklődőket. A mezei nyúl állományokban a betegség megjelenése hatalmas gazdasági kárral járt, ráadásul sokáig úgy gondoltuk, hogy csak az üregi- és házi nyulak tudnak megfertőződni vele. Patológiai szempontból a fajok közti hasonlatosságokat a Nimród Vadászújságban írta meg a tanszékvezető. Elmondta, hogy az egyetem járványügyi munkatársai már dolgoznak a vakcinán, de ennek beadása szabad területi állománynál nem könnyen megoldható.
Dr. Erdélyi Károly a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet kutatócsoport-vezetője „A vektor közvetítette betegségek hatása a vadfajainkra” címmel tartott rövid előadást. A vektorok azon tényezők, melyek a kórokozót továbbítják a gazdaszervezetek között, ilyen lehet a kullancs, poloska, atka, szúnyog, de lehet az ember, vagy akár egy autó kereke is.
A konferencia utolsó előtti előadásán Biczó Károly hivatásos vadász, vadgazdálkodási igazságügyi szakértő beszélt a vadkárok típusairól és arról, hogyan tudunk ellenük védekezni. Ez az idei évben is kiemelten fontos területe az ágazatnak.
Záró előadásként dr. Gyurcsó Adrienn a hazai vadhúsfogyasztást befolyásoló tényezőkről tájékoztatta a hallgatóságot, többek között arról, hogy milyen hatással van a piacra a hús elérhetősége, valamint mennyire bízik a fogyasztó a vadhús egészségességében egy járványok sújtotta évben.