A magas kockázatú csoportok, mint a minden nap terepen lévő személyek esetében, az év nagy részében előfordulhat kullancscsípés.
A tavasz beköszöntével a kullancsok nagyobb aktivitása is megkezdődik, ennek okán humán és állategészségügyi szakembereket kérdeztünk, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba: mik a legfontosabb tudnivalók a kullancsról, az általa terjesztett betegségekről, az ellenük való védekezésről, a csípés utáni teendőkről.
A kullancsok közé rendszertanilag 17 úgynevezett nem több száz faja sorolható, ezekből a legtöbb fajt számláló Ixodes a pókszabásúak (Arachnida) osztályának, a kullancsalakúak (Ixodida) rendjébe, ezen belül a kullancsok (Ixodidae) családjába tartozó nem. Tehát amikor a kullancsról beszélünk, akkor erről a viszonylag kevéssé gazdaspecifikus, vérszívó ektoparazita – a gazda testének felszínén élősködő – állatról van szó.
A kullancsok életéről
A különböző fajok persze nem egyformák, de a morfológiájuk alapvető vonásai közösek: négy pár láb, egy testi és egy feji rész vérszívó szájszervvel, továbbá a hátukon scutumnak hívott pajzsot hordanak, amely a hímek esetén nagy, nőstény egyedeknél viszont igen kicsi, az ő testük így jelentős tágulásra képes vérszívás esetén. A kifejlettek táplálkozás előtti mérete fajtól függően a néhány millimétertől maximum a fél centimétert érheti el, a különböző fejlődési alakokban (pete, lárva, nimfa) ettől is kisebbek – ismertette dr. Simanovszky Zoltán állatorvos, aki a Zállatorvos névvel készített közérthető ismeretterjesztő anyagai és videói révén vált ismertté közel egy évtizede.
A kullancs a fejlődési stádiumait egyetlen gazdán is végigélheti, de vannak olyan fajok, amelyek egyedei csak kifejlettként (kétgazdások), vagy minden fejlődési fázisban másik gazdatestet keresnek (háromgazdás). Ilyen a mintegy két tucat honos kullancsfaj is a Kárpát-medencében.
– Néhány napot, esetleg hetet töltenek a gazdatesten, a köztes időkben a számukra kedvező, általában hűvösebb füves, bokros, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparti területeken a leggyakoribbak, és maximum egy méteres magasságig feljutva az aljnövényzeten várnak „zsákmányukra” – tette hozzá a szakember. A téli hideget és a nyári meleget a föld mélyén vészelik át, tavasszal és ősszel élnek intenzívebben, de enyhe teleken, hűvös nyarakon is aktívak maradnak.
A gazdatestre kerülve, azon megbújva, védett bőrfelületet találva szúrják be lassan hosszúkás, fűrészfogas szájszervüket, amely főként a rögzítést szolgálja, ez akár 1–2 napig is eltarthat, és fájdalommentes. A nőstények általában „egy helyben maradva” szívják meg – az említett, tágulásra képes – testüket, míg a hím egyedek több rövidebb csípést ejtenek szerte a gazda testén, keresve mindeközben a nőstényt ugyanazon a testen a szaporodás érdekében. Amennyiben ez sikeresen teljesült, a nőivarú kullancs elhagyja a gazdatestet, hetek telhetnek el, ami után lerakja többezer petéjét, és elpusztul. A peték életciklusa pedig kezdetét veszi, ami a hazánkban is előforduló háromgazdás kullancsok esetén átlagosan 2–3 évet jelent.
A betegségekről
Kihangsúlyozandó, hogy nem maga a kullancs okozza a betegségeket, hanem az általa hordozott baktériumok, egysejtűek, vírusok, melyek a vérszívás során jutnak be a „megtámadott” szervezetbe.
– Régiónkban a legsúlyosabb a kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás – kezdte dr. Lakos András, a kullancs által terjesztett betegségek specialistája (Kullancsbetegségek Ambulanciája, Budapest), a Magyar Tudományos Akadémia doktora. – A kullancsencephalitis vírus okozta megbetegedés gyakorisága a ’90-es évek közepe óta folyamatosan csökkent, a korábbi 400-ról tartósan évi 50 alá esett az esetszám, 3 éve mindössze 6 beteget regisztráltak – emelte ki a szakember, és hozzátette: a klímaváltozás következtében eme vírust hordozó – a meleget és szárazságot kevéssé tűrő – kullancsfaj becslések szerint a következő századfordulóra eltűnik, ezzel együtt az általa okozott fertőzések is. A betegséget magas láz, súlyos fejfájás, heves szédülés, eszméletzavar jellemzi, s bár ritka, de néha végzetes is lehet. – Emiatt a magas kockázatú csoportok védőoltása (Encepur, FSME-Immun) indokolt – hangsúlyozta.
A Lyme-kórt, amelyet a Borrelia nemzetség baktériumai okoznak, a legismertebb kullancs-hordozta betegségként tartják számon. 95 százalékban – többnyire a csípés helyén kialakult – 5 centiméternél nagyobb, folyamatosan növekvő bőrpírral jár. E tünet a kutyák esetén – nem csupán – szőrzetük miatt értelemszerűen nehezen észlelhető, illetve ahhoz, hogy a tünetmentes fertőzést a fennállótól elkülönítsék, komoly vizsgálatokra van szükség –, így a megbetegedés is csak nehezen észrevehető, ízületi gyulladással, visszatérő lázzal jár, de viszonylagosan ritka.
– Emberek esetén túlnyomó többségében jóindulatú, antibiotikummal jól gyógyítható fertőzés. A betegség súlyosságáról elterjedt tévképzetek abból adódnak, hogy a betegség diagnosztizálására használt eljárás a szervezet immunválaszát mutatja ki. Ez az immunválasz kialakul a nagyszámú tünetmentes fertőzés esetén is. Minél idősebb egy vadász, annál több kullancscsípés (így tünetmentes fertőzés) érte, annál valószínűbb, hogy a vérvizsgálati eredménye „pozitív” lesz. És minél idősebb, annál valószínűbb, hogy valamilyen – a kullancstól független – betegsége is lesz. Vagyis a vérvizsgálat félrevezető lehet. Csak különleges technikával lehet megkülönböztetni az aktuálisan fennálló fertőzést a tünetmentesen átvészelttől – fejtette ki dr. Lakos András. – A korábban az USA-ban törzskönyvezett védőoltást kivonták a forgalomból. Több vakcinagyártó cég próbálkozik a Lyme betegség megelőzését célzó védőoltás kifejlesztésével. Valószínűnek látszik, hogy a COVID-járvány leküzdésében döntő szerepet játszó, új mRNS technológia alkalmazása sikerre vezet. Kérdés, hogy indokolt-e egy alapvetően jóindulatú, jól gyógyítható betegség ellen védőoltást alkalmazni. Figyelembe kellene venni, hogy a COVID elleni védőoltások milyen heves oltási reakciókat váltottak ki az oltottak igen nagy százalékában – hívta fel a figyelmet.
– A TIBOLA-t az előzőektől eltérő faj, egy nagytestű, rajzos, sötétbarna páncélú kullancs terjeszti. A csípés szinte mindig a hajas fejbőrön történik, ahol a csípés helyén duzzanat, majd váladékozó fekély keletkezik. A tarkón vagy a nyakon, de mindig a fejbiccentő izom mögött, akár több centiméter átmérőjű nyirokcsomó-duzzanat alakul ki, ami hetekig-hónapokig megmarad. Ritka, de magától gyógyuló, jóindulatú fertőzés – ismertette Lakos doktor.
A kullancs kapcsán a kedvenceinket érintő másik, gyakori problémás betegség a babéziózis – amellyel újságunk hasábjain is több ízben foglalkoztunk már –, jellemzően gyors lefolyású, lázzal, kifehéredett ínnyel, sötét barnás vizelettel, gyakran elhullással járó fertőzés. Kezelésére injekciós gyógyszer javallott még a pontos diagnózis megszületése előtt, a szervi elégtelenségek megelőzése érdekében. Ha a gazdák észreveszik, hogy nagy a baj, a kutyababéziózis jól gyógyítható, a tünetek fennállásakor azonnal állatorvoshoz kell fordulni.
A megelőzésről
Nem lehet nem azzal az egyszerű – mégis gyakran közhelyesnek gondolt – mondattal kezdeni, ha a baj megelőzéséről beszélünk, mint hogy a terepen töltött idő – legyen az munkavégzés, vadászat, túra vagy kirándulás, séta – után úgy magunkat, mint kutyánkat a lehető leghamarabb átvizsgáljuk. A viselt ruhákat javallott hőkezelni, 90°-on mosni. Az ebek esetén különös tekintettel kell lennünk a fejre – főként a szemek és az orr területére –, a hajlatokra, a genitáliák környékére, hiszen ezeken a részeken az állat nem tudja kikaparni sem, továbbá ezeken a területeken vannak olyan mirigyek, amelyek váladéka a kifejezetten vonzó a kullancsok számára. Nem mellesleg házi kedvenceink védelme érdekében már kellően hatékony belsőleg és külsőleg ható gyógyszerek, cseppek, nyakörvek is rendelkezésre állnak.
Jelentős kockázatú tevékenység – vadászat, terepi munka – esetén érdemes magasan záródó nadrágot viselni, amit előzőleg permetrintartalmú szerrel (Envira) kell impregnálni. Van olyan kiszerelés, ami pumpás változatban kapható. A ruházatot elől, hátul be kell vele permetezni, megvárni, amíg megszárad, és azután felvenni. A nadrágot a zokni alá kell tűrni, és a szerrel a cipőt, a zoknit is érdemes befújni. Számos vadászati terméket árusító márka kínálatában megtalálható már ilyen anyaggal „gyárilag” átitatott ruházat – amely az ígéretek szerint 60-100 mosásig megőrzi hatékonyságát.
– A permetrin nemcsak rovarriasztó, hanem erőteljes rovarölő hatású is, így ez a legbiztonságosabb módja a kullancscsípés megelőzésének. A ruhára fújva három hétig megőrzi hatékonyságát. Egyetlen méhész páciensemtől származik az információ, hogy a méheket nem zavarta. Csaknem szagtalan – emelte ki a specialista. A rovarriasztók közül a magas koncentrációjú diethyl-meta-toluamide (DEET) a standard referenciaszer, ebből kapható a legtöbb változat, de célszerű ezt is a ruhára és nem a bőrre fújni. – Ezzel azonos hatékonyságú a pikaridin (például Autan, Vape Derm Extra pumpás változat) nálunk kevéssé elterjedt, pedig a DEET-tel ellentétben nem oldószer, és gyakorlatilag szagtalan. Rovarriasztó biokészítmény a citrom- és eukaliptuszolaj-kombináció (például Galaktiv Bio) – emeli ki. A populáris médiában rendszeresen elhangzik, hogy fokhagyma, pálinka, B-vitamin is jó a kullancsok távoltartására, de ez nem bizonyítható. Ami az ember számára büdös, az a kullancsoknak nem, és fordítva. Például a birkáknak is van egy jellegzetes szaga, mégis szeretik a kullancsok. Továbbá számukra a szén-dioxid az egyik legvonzóbb dolog, de ez távolról sem igaz az emberre – hangsúlyozza dr. Lakos András.
Az eltávolításról és a kezelésről
Számos tévhit és „népi praktika” kering szájhagyomány útján a kullancs eltávolításáról, pedig nagyobb bajt okozhatunk ennek helytelen elvégzésével, mint gondolnánk.
A kullancsot a bőrhöz minél közelebb kell megfogni úgy, hogy a testét ne nyomjuk össze – jelenti ki mindkét szakember.
– Egy vékony csipeszt célszerű használni. Az acélból készült rugós kullancscsipesz újabb változata már kevésbé jó, mint az eredeti változat, mert az újabb túl vastag anyagból készült és ahogy összeköszörülték, túl széles lett a fogó felülete is, így még a nagyobb kullancsokat sem lehet úgy megfogni, hogy ne nyomódjon össze a testük. Számos, a rajzszögkihúzó elvén működő műanyag eszközt lehet kapni, ezek használhatóságát az eszköz kiképzésének a minősége befolyásolja, akárcsak a kullancscsipeszekét. A honlapomon van egy rövid videó is arról, hogyan lehet cérnával eltávolítani – részletezte Lakos doktor és hozzátette: az alig látható, parányi kullancslárvától eldobható borotvával lehet a legkönnyebben megszabadulni, amennyiben könnyen hozzá tudunk férni. A kullancsot minél hamarabb el kell távolítani, nem érdemes orvosi rendelőt felkeresni. Az eltávolítás lassú húzással történjen, így nem szakad be a parazita szájszerve. Fontos tudni, ebből a szájszervből apró tüskék maradhatnak a bőrben, és ezek napok-hetek után viszkető, 1–3 centiméteres, de sohasem tartósan növekvő bőrpírt okozhatnak, ez szélsőséges esetben akár egy éven át is tarthat.
– Ez semmiféle kezelést nem igényel. Ha bent marad a kullancs szájszerve, azt ne próbáljuk eltávolítani, mert csak bőrsérülést okozunk vele, ami aztán a kialakult gyulladásos udvar miatt Lyme-folt gyanúját keltheti. Az eltávolítást nem szabad vegyszerekkel, gyufával, égetéssel végezni. A kullancsot kézzel (körömmel) is el lehet távolítani, de így a fertőzést megelőzni nem lehet – összegezte, valamint arra is felhívta a figyelmet: az eltávolított kullancsot nem szabad összenyomni, mert az esetleg szembe fröccsenő váladék súlyos fertőzést okozhat. A csípés helyét számos ajánlással szemben nem szabad fertőtlenítőszerekkel kezelni, mert az ezekre adott bőrreakció is a Lyme-folt gyanúját keltheti. A fertőtlenítőszerek nem érik utol a bőr mélyebb rétegeibe és a véráramba került kórokozókat, így hasznuk nincsen.
A további megelőzési eszközökről dr. Lakos András elmondta: egy jól dokumentált és kivitelezett tanulmányban felvétel látható arról, ahogy a bekapcsolt ultrahangos kullancsriasztó készüléken boldogan sétálnak a kullancsok. Hasonlóan hatástalan a kullancsriasztó karkötő is.
– Egyes útmutatók javasolják a csípést követően 24–72 órán belül a megelőző antibiotikum-kezelést. Ennek a legtöbb tanulmány szerint nagyobb a kockázata, mint a várható haszna. Egyetlen kullancscsípés esetén a Lyme-fertőzés kockázata 2 százalék körül van. A hazai egészségügyi szakmai irányelv semmilyen körülmények között sem javasolja az antibiotikum-profilaxist. Elméleti veszélye egyértelmű: a kis adagban, rövid ideig adott antibiotikum nem képes a kórokozó elpusztítására, viszont a tünetek elkenésével és a szerológiai reakció (vérvizsgálat) késleltetésével a diagnózist megnehezítheti. Tartós kezelésnek nincs értelme, hiszen 98 százalék eséllyel feleslegesen történik. A magas kockázatú csoportok, mint a minden nap terepen lévő személyek esetében, az év nagy részében előfordulhat kullancscsípés, így, ha a megelőző antibiotikum-kezelést alkalmaznánk, akkor szinte minden nap kellene doxycyclint szedni – összegezte végül a kullancs által terjesztett betegségek specialistája.
Megjelent a Nimród Vadászújság 2024. áprilisi számában.