Hány méterig nem kell a röppályára figyeljünk?

Ismerjük meg az optimális belövési távolságot.

Mielőtt folytatnám azt az összetett témát, ami a lövedék útját jellemzi repülése során, meg kell jegyezzem, hogy a sok olvasás, elmélkedés senkit nem tesz jobb lövővé. A lőtéren eltöltött hasznos órák összessége teszi a vadászt azzá. Az olvasás segíthet megérteni a miérteket, de itt is igaz a mondás: gyakorlat teszi a mestert. Tegyük is fel az elmaradhatatlan a kérdést: „de miért?”. Erre keressük a választ az alábbiakban.

Az optimális belövési távolság (OBT) azt a távolságot jelenti, ahova a puska „zérózva” van úgy, hogy a lövedék röppályája az optikai tengely alá és fölé nem tér el 4 centinél nagyobb mértékben. Nézzünk is rá egy példát! Az első ábrán látható lövedék útja az optikai tengelyt először 35 méteren metszi, 97–103 méter között 4 centi magasan, 189 méternél pedig esik 4 centimétert.

De miért térhet el, és miért „csak” 4 centit? Azért, mert ha a szálkeresztemben látott vitális felülettől – például bordakosár, koponyacsont, szív – lefelé vagy felfelé eltér a találat, annak élettani hatásában még elhanyagolható a különbség. Példával élve az mindegy, hogy a lövedék a vad aortája helyett a bal pitvart roncsolja szét, lényegében ugyanolyan halálos találatnak tekinthetjük. Gyártók számított adatsoraiban néha ez az érték nem egész szám, hanem pár milliméterrel több, de az elhanyagolható.

A múlthavi cikkünkből emlékezhetnek rá, hogy a röppálya minél laposabb, annál jobb. De miért? Azért, mert minél laposabb a röppályánk, annál kevésbé kell figyelni a távolság megbecsüléséhez. A pontos lövés egyik titka, hogy tudjuk, a vad milyen messze van. Hiszen a már említett lövedék pályájának az ívét kell hozzáigazítanom távolság függvényében a vad oldalához. Tehát, ha van egy lapos röppályájú lövedékkel működő töltényem, akkor, ha hibásan becsültem meg a vad távolságát, és messzebb van, mint gondoltam, bár lentebb, de még a vitális területen belül csapódik be a „golyó”.

Lássuk ezt a számok tükrében! Kiválasztottam három különböző, nagyvad elejtésére alkalmas patront, röppályaadatokkal szemléltetve az ideális belövési távolságot. Választásomnál az volt a cél, hogy nagyon különböző karakterű, lövedék-kezdősebességű töltényt válasszak. Gyártói ajánlást vettem figyelembe, ami pár méterrel mindig több a valós, gyakorlati értékeknél. Úgy gondolom 200 méter felett fölösleges millimétereket számolni az átlag vadásznak, így az ott lévő értékek kerekítettek. Nem hiszem, hogy élettani szempontból 3–8 milliméter különbség számítana. Mindezt az első táblázatban szemléltettem.

És akkor mit jelentenek ezek a számok a gyakorlatban? Azt mondtuk, a nagy kezdősebesség lapos röppályát eredményez. És azt is mondtuk, 4 centis eltérésnek a találatkor nincs számottevő élettani hatása. Tételezzük fel, hogy a célpontunk egy, a szabványos 110 milliméter átmérőjű, narancssárga korong, ami halványan itt a szöveg mögött látható. A jobb megértés érdekében laborkörülményeket vegyünk figyelembe, tételezzük fel, hogy nincs szél, nincs szórása a fegyvernek és a lövő is biztosan talál… A lassúnak mondott, ólomhegyű lövedékkel szerelt 9,3-as eredményei azt mutatják, hogy olyan 163–164 méterig bárhova is tesszük ki ismeretlen távolságra a korongot és a közepére célzunk, biztosan eltaláljuk. A kicsit gyorsabb, könnyebb, de kevésbé áramvonalas „szőrvágós” .308 Winchesterrel 193 méterig tudjuk ugyanezt, míg a leggyorsabb 7 milliméter Remington Magnum 209 méter lőtávolságig bármikor beletalál a felénk néző korongba.

Ezeket az eredményeket „papíron” kaptuk, ideális körülményeket feltételezve, erre alkalmas puskával. Aztán, hogy a szerettet lőszerszámunk olvasta-e, hogy mi van a gyártó honlapján, erősen kétséges. Mindenképpen ki kell próbálni. Nekem például van egy puskám, ami nem úgy repíti a lövedéket, ahogy a gyártó szerint kellene, teljesen más a röppálya.

Összefoglalva. Az OBT segít nekünk abban, hogy tudjuk, adott puska-lőszer párosítással nagyjából mi az a távolság ameddig lövést tehetünk úgy, hogy nem kell figyelembe venni a lövedék röppályájának változásait a távolság függvényében.

Megjelent a Nimród Vadászújság 2025 májusi számában.