Tudósítás a CIC 72. közgyűléséről.
Április 16. és 19. között 72. közgyűlését tartotta Bécsben a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC), amelyen a magyar küldöttség is részt vett.
A szervezet 1930-ban alakult, Párizsban. Létrehozásában döntő szerepet játszott gróf Károlyi Lajos, a legendás vadgazda, aki 1928-ban Tótmegyeren Maxime Ducrocq francia ügyvéddel közösen megteremtette egy, a vad védelme érdekében létrejövő nemzetközi szervezet alapjait. A több mint 80 ország érdekelt feleit egyesítő CIC mára 29 állami és 1600 egyéni tagból, valamint 140 civil szervezetből és egyesületből áll. A tanács a vadon élő állatok felelős és fenntartható hasznosításán keresztül támogatja a biológiai sokféleség megőrzését. A világ egyik legrégebbi természetvédelmi szervezeteként kormányokat, szakértőket, civil szervezeteket és magánszemélyeket hoz össze annak érdekében, hogy a vadon élő állatok és a természeti környezet védelmét különböző egyezményeken, megállapodásokon, illetve konszenzuson alapuló megoldásokon keresztül biztosítsa. A természetvédelem és a fenntartható hasznosítás terén vezető szerepet betöltő CIC kulcsfontosságú szerepet játszott fontos nemzetközi kezdeményezésekben, többek között hozzájárult a Ramsari Egyezmény megkötéséhez és előmozdította a fenntartható fejlődés stratégiáját a Rio de Janeiro-i ENSZ Föld-csúcson. Meghatározó szerepet játszott a 2022-es Kunming-Montreali Globális Biodiverzitás Keretstratégia kialakításában, amely a fenntartható hasznosítást helyezte a globális biodiverzitási célok középpontjába, valamint az EU 2030-ig szóló Biodiverzitás Stratégiájának kidolgozásában is részt vett.
A nagy múltú szervezet idén április közepén Bécsben tartotta a 72. közgyűlését. Az esemény nulladik napján, csütörtökön, az elnököt, alelnököket, bizottsági, divíziós és munkacsoport vezetőket magába foglaló végrehajtó testület, valamint a nemzeti delegációk vezetőivel kibővített tanács ülésein tájékoztatást kaptunk az elmúlt év eredményeiről, eseményeiről, a szervezet pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. A közgyűlés pénteki megnyitóján beszédet mondott többek között dr. Philipp Harmer, a CIC leköszönő elnöke, valamint dr. Wolfgang Schüssel, Ausztria korábbi kancellárja, majd kezdetét vette a program szakmai része, ahol az idei fő téma, a vadállomány gazdasági jelentősége volt. Ezen témakörből hallhattunk különböző szakmai előadásokat, illetve kerekasztal-beszélgetéseken és szekcióüléseken vehettünk részt.
Pénteken délután a közgyűlésnek otthont adó belvárosi szállodából indulva, egészen a Stephansdomig menetelt a közel 700 résztvevő vadász, egységesen kiállva Bécs utcáin amellett, hogy az etikus vadászat a fenntartható természetgazdálkodás szerves része. Este a székesegyházban egy vadászkürtökkel és kórussal kísért vadászmisét celebrált Alois Schwarz püspök és Toni Faber plébános, amelyen a hat különböző nemzetet képviselő felolvasók imái a vad védelméért és a felelős természetgazdálkodásért szóltak. Külön öröm és megtiszteltetés volt számunkra, hogy magyar nyelven is. Szombaton a CIC közgyűlésén az elnök, a vezérigazgató, a divíziók és munkacsoportok beszámolóit követően a tagok a spanyol Luis de la Peñat választották elnöknek a következő 3 évre, és megerősítették, hogy a CIC globális platformként összeköti a politikát, a tudományt és az aktív természetvédelmet, továbbá elfogadtak egy mérföldkőnek számító állásfoglalást a vad gazdasági jelentőségéről, amely meghatározza a szervezet stratégiai irányvonalát a következő évekre. A hivatalos program szombaton a gálavacsorával zárult, ahol kiosztották a tanács díjait: a CIC legrangosabb kitüntetésében, a Golden Merit díjban részesültek Don Íñigo Moreno y de Arteaga, Laserna márki, gróf Károlyi József és dr. Philipp Harmer, a „Vadászat a művészetben” díjat az osztrák prof. Hubert Weidinger, a vadgazdálkodás területén kiemelkedő teljesítményt elismerő Edmond Blanc-díjat pedig a szlovák katonai erdészet, a Vojenské lesy a majetky SR érdemelte ki.
(…)
A teljes cikket a Nimród Vadászújság júniusi számában olvashatják.