A link vágólapra másolva!
Cikk kép

A szerdai parlamenti szavazás során elfogadott vadgazdálkodási jogszabálymódosítások közül az éjszakai lövésre alkalmas céltechnika nappali használatának engedélyezése és a lakott területen kárt és veszélyt okozó vad elejtésével kapcsolatos rendelkezések érintik a legtöbb embert.         

December 10-én megszavazta az Országgyűlés az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló, T/13053/7. számú törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett, ellenjegyzésével ellátott szövegétdokumentum rendelkezéseit, amelyekből tizenkilenc paragrafus a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosításait tartalmazza.

Az első két paragrafus a vadászati jog haszonbérletére vonatkozik, amely a Vtv. 15. §-a és 16. §-a kiegészítését jelenti.

A harmadik és negyedik paragrafusok a Vtv. 27. §-ban taglalt vadászati jog kényszerhasznosítása és a zárttéri vadtartás kapcsán jelentenek változásokat.

Az ötödik paragrafus a Vtv. a vad és élőhelyének védelmét szolgáló rendelkezések általános szabályai közül a 29/A §-t érinti, amely az állattartó telepekhez tartozó legelők elkerítésének szabályait módosítja.

A hatodik paragrafus vonatkozik az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök nappali használatára, amely azokat kizárólag egyéni vadászat esetén engedélyezi. Mindezt a tiltott vadászati eszközök témakörét taglaló 37/A § kiegészítésével rendeli el.

A hetedik paragrafus az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyását szabályozó Vtv. 47 § (3) bekezdését módosítja.

A nyolcadik paragrafus a hivatásos vadász szolgálati feladatinak elvégzésére engedélyezi a saját, vadászati célból bejegyzett lőfegyverének használatát a Vtv. 54. §-a kiegészítésével.

A kilencedik paragrafus a vadászat általános rendelkezéseinek a Vtv. 57. §-a (2) bekezdését egészíti ki úgy, hogy az elhullott nagyvadra és annak hasznosítható részére is vonatkozik az azonosító jel (krotália) alkalmazása a szállítás megkezdésekor.

A tizedik paragrafus a vadászjegy és a vadászengedély visszavonásának egyik részletével egészíti ki a Vtv. 65 §-át.

A tizenegyedik paragrafus a Vtv. 73. § (1) bekezdését változtatja meg aszerint, hogy a szikaszarvas agancsát, a muflon csigáját, valamint a vaddisznó 16 centiméternél hosszabb agyarát már nem 30, hanem 90 napon belül kell trófeabírálat céljából bemutatni.

A tizenkettedik paragrafus a Vtv. 74/A § (1) bekezdését írja át, amely a trófeabírálat során megállapított „szakszerűtlen elejtés” határidejét és következményét taglalja.

A tizenharmadik paragrafus a Vtv.-ben egy új, IV/A. jelzetű fejezet beiktatását rendeli el „KÁRT OKOZÓ VAGY KOCKÁZATOT JELENTŐ VAD ELTÁVOLÍTÁSA” címmel. A fejezet két paragrafusból áll. A 74/C. § a lakott területen kárt vagy kockázatot jelentő vadászható állatfajok befogását és elejtését a polgármester feladatkörébe rendeli, felsorolja, hogy kiket és milyen tartalommal kell tájékoztatni az intézkedésről, illetve elejtés esetén előírja, hogy az azt végző személynek legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel kell rendelkeznie, valamint golyós lőfegyver használata esetén előírja a hangtompító használatát, illetve engedélyezi az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló célzóeszköz használatát. A 74/D. § előírja, hogy a kárt okozó vad elejtése esetén a vadat meg kell semmisíteni, a befogást követően a vadászterületre való kihelyezés esetében pedig a vadászatra jogosult előzetes hozzájárulása és a vadászati hatóság engedélyes szükséges.

A tizennegyedik és tizenötödik paragrafusok a vadászati hatósági, illetve vadászati igazgatási feladatkör ellátását végző személyek részére egyenruha és szolgálat fegyver, valamint a tájegységi fővadászok egyenruha jogosultságának részleteit taglalja.

A további négy paragrafus a fenti módosításokhoz kapcsolódó változásokat sorolja fel.