Terepen a Schmidt & Bender 3-18x42 Meta (1. FP) céltávcső.
Tavaly decemberi lapszámunkban már beszámoltunk a Schmidt & Bender Meta szériájának második képsíkos céltávcsövéről. Ezúttal az első képsíkos „testvér” kerül fókuszba, amely kialakítása és technikai megoldásai miatt a sportlövészeknek, a modern igényekkel (hőkamera, hangtompitó stb.) bíró vadászoknak, de kompakt mérete es magas teljesítménye végett a klasszikus módon vadászóknak is vonzó választás lehet. A terepi tapasztalatokról ezúttal Horváth Bence, a cég üzletfejlesztési menedzsere számol be.
Az első képsíkos Meta kapcsán – csakúgy, mint egyéb termékeink esetében is – fontos leszögezni, hogy német fejlesztésről, egyben gyártásról beszélünk. A távcső a második képsíkos testvéréhez hasonlóan 30 milliméteres tubussal és 42 milliméteres objektívval szerelt, karcsú kompakt kialakítású optika. Külsőleg a jelentős eltéréseket a szögletes, sportosabb forma és az új ultralapos vadásztornyok jelentik.
A 42-es tárgylencse nem jelent hátrányt, hiszen a prémium minőségű üveg és annak bevonatolása így is tűéles képet, valamint 92%-os fényáteresztést garantál. A távcső optikai kialakítása a teljes tartományban 3-tól 18-szoros nagyításig csúcsminőségű képet biztosít. Alacsony nagyitáson a nagy látómező elsődlegesen kis távolságra és cserkeleshez jelent nagy segítséget, míg a 18-szoros nagyítás a bírálatot, illetve sportlövészetben a nagy távolságú lövéseket teszi könnyebbé.
A szálkeresztek kapcsán a sportorientált SBX és az egyszerűsített SBX-S közül lehet választani. Az osztott, MRAD-alapú szálkereszt lényeges, hogy a vadász nagyobb távolságra – ismerve fegyverét és lőszere ballisztikai tulajdonságait – a torony tekerése nélkül tudja a lövedékesést korrigálni. Ez a modern szálkereszt ugyancsak hasznos lehet olyan, a féltégla ballisztikájával rendelkező kaliberek esetén, mint például a klasszikus 9,3x62, ahol a lövedék már 200–250 méteren is jelentőset esik.
Mivel ragadozó vadászaton való alkalmazásról beszélünk, ezért fontos kiemelni, hogy ez a Meta – akárcsak a második képsíkos társa – állítható parallaxszal bír. Ha valaki az éjszakai vadászata során például mögététet használ, az könnyen állíthatja élesre ennek segítségével a képet és a szálkeresztet is. Hőkamera előtét használata esetén a fix paralaxszal szerelt távcsövek 100 méteres beállításai is jó képet adnak, de a legjobb képminőséget paralaxállítással szerelet távcsövekkel érhetjük el úgy, hogy az élességet végtelenre tekerjük fel.
Az optika tornyai az új, úgynevezett ultra lapos vadásztornyok, amelyek zárhatóak, ezért nem fognak sem a tokban, sem a lesen véletlenül eltekeredni. Az alacsony profilú teljesen alumínium tornyok, nem akadnak el a ruházatban és elég masszívak ahhoz, hogy a puska eldőlése esetén se kelljen aggódni az elállítódás miatt.
A teszt és a vadászat során a távcsövet egy KRG Whiskey-3 ágyazásba szerelt Tikka T3X Varmint puskával haszáltam. Ez a sportlövészetre összeállított fegyver, a klasszikus módon vadászoknak valószínűleg nem nyújt esztétikai élményt, cserkeléshez nem is a legjobb, de lesvadászathoz és precíz lövésekhez, különösen kis célok esetén tökéletes. A .308 Win. kalibert elérhetősége és sokoldalúsága miatt választottam. Gyári töltések esetén teljesítménye csak 7–10 százalék körül marad el a .30-06-tól, míg visszarúgása közel 20 százalékkal enyhébb. Modern töltések és házi lőszerszerelés esetén ez a teljesítménykülönbség el is tűnik. A lőszer Hornady ELD lövedékkel volt szerelve a magas ballisztikai együttható miatt, lényegében aranysakálnál a célból alig kellett kiemelni a szálkeresztet. Az éjszakai vadászat során a HIKMICRO Habrok Pro HX60LS kereső kameráját és Thunder TQ50CL 3.0 típusú előtétjét használtam. A szettet egy ASE Utra SL7I típusú hangtompító is kiegészítette, amire saját és vadásztársam hallásának megóvásán túl azért is volt szükség, hogy a területet a lehető legkisebb mertékben zavarjuk. Ezt a gondolatot utólag a teríték mérete nagyban helyesnek igazolta.
A vadászat előtt a puska, a lőszer és az optika „harmóniáját” a lőtéren teszteltem, ahol 700 méter fölé is tudtam pontos lövéseket tenni. Miután megbizonyosodtam róla, hogy a felszerelés nagyobb távon is működik (természetesen a vadászat során nem volt tervben ilyen távolságokra lövést tenni), cél csak az optikai sokoldalúságának tesztelése és határainak feszegetése volt. Ezt követően utaztam el a kiszemelt, alapvetően nagyvadas területre. Aranysakál és további szőrmés kártevők mellett lőhető volt még a vaddisznó is, amelyből egyébként három kisebb süldőt is sikerült terítékre hozni a vadászat során.
De térjünk vissza a céltávcsőre! A kiváló optikai rendszernek és a nagy látómezőnek köszönhetően a hőkamera teljes képét háromszoros nagyításon is ki tudtam használni. Még 18-as nagyításon is használható képet láttam, bár ezt már mindenképpen pixelesként tudom jellemezni. A vadászat során a vaddisznókon kívül két aranysakálra és egy borzra tudtam eredményes lövést tenni. A sakálokat a FOXPRO X24 hívó nyúlsirámjával sikerült behívni. A hangra gyorsan reagálva, nagy sebességgel érkeztek, de az erős holdfény miatt így is tartották a távolságot. A süldőkre és a borzra a lövéseket 100–170 méter közötti távolságokon tettem alacsonyabb nagyításon, így kihasználva a Meta nagy látómezejét. A sakálok esetében a lövések a hangtompítónak is köszönhetően 200–250 méter között „szisszentek”. Ezen a távolságon már jól jött a tizenöthöz közeli nagyitáson is éles kép.
A META nemcsak nappal, de éjszaka, hőkamera előtétekkel is kiválóan teljesít. Jó minőségű, nagy felbontású eszközzel a teljes nagyítási tartomány kihasználható. Összességében nagyon eredményesnek tartom ezt a tesztvadászatot. A Meta első képsíkos változata jól vizsgázott a modern kor követelményeinek megfelelően, ugyanakkor úgy gondolom, hogy azok a vadásztársak is örömüket lelhetik benne, akik csak nappali viszonyok között szeretnek vadászni, vagy esetleg még lámpával ülnek ki a hold és a csillagok fényébe.
A cikk a Nimród Vadászújság márciusi számában is olvasható.
