A vadgazdálkodás aktuális kérdései című konferencián jártunk.
Az immár közel tíz éve megrendezett konferenciát Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a jogszabályok úgy szülessenek meg, hogy a természetet ne kelljen megerőszakolni, mert soha nem fog sikerülni. Őt követte Pechtol János az OMVV ügyvezető elnöke, aki szerint nehéz helyzetben vannak a vadgazdálkodók: betegségek és aszály váltja egymást, de ennek ellenére mégis érmes, világrekord trófeák kerülnek ki. Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke megköszönte a kamaráknak és a védegyletnek az újonnan létrejött stratégiai együttműködési nyilatkozatot.
Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a klímaadaptációs fórumról beszélt. Mint mondta, erdészeti szempontból a klímaváltozás az erdők élettartamának, szerkezetének és egészségének hosszú távú globális megváltozását jelenti. Módosuló klímatényezők, változó termőhelyek jelentik a legnagyobb kihívást. A klímaváltozás hatásai közül a legfontosabb az erdőtalajok vízháztartásának romlása. Előadásában bemutatta azon munkacsoportokat, amelyeket többek közt a vízmegtartási stratégia kidolgozására, a vadhatás helyi és általános csökkentésére és sok, az ágazatot érintő problémakörre hoztak létre.
Dr. Jánoska Ferenc, a Soproni Egyetem intézetigazgatója előadását úgy kezdte, hogy létezik-e tolerálható nagyvadlétszám? A vad az erdő része, az élőhelyekre a nagytestű növényevők természetes élőhelye, nélküle – dr. Kőhalmy Tamás professzor szerint – az erdő csak „fagyár” - hangsúlyozta. Szemléletes példaként hozta, hogy 1906-ban egy Esterházy birtokokon 11500 hektáron 233 szarvas élt, amelyet úgy jellemeztek, mint ami a mezőgazdálkodásban igen sok kárt csinál (20 szarvas/ezer hektár!). Ma 3 megyében is több szarvast lövünk, mint 1940-ben, amikor ráadásul hazánk nagyobb területű volt. Mint mondta, a meghatározott fenntartható vadlétszámnak jelenleg – ennek ellenére – közelében sem járunk az üzemi ciklus közepén. Az állománybecslés jelenlegi módszere nonszensz, valóságot abszolút nélkülöző.
Kérdésünkre, hogy hogyan érhető el a 220-250 ezres becsült gímszarvas létszám helyett a 70 ezer, azt válaszolta, hogy a megoldás lehet abban van, ha 100-150 hektáros bérleteket alakítanak ki a vadászatra jogosultak, ahol csak a bérlő vadászhat, mert a magyar ember nem vadgazdálkodni szeretne, hanem vadászni. Ezzel – véleménye szerint – levenné a terhet a szakszemélyzetről, akik kénytelenek az idény végén igen erős „tervteljesítésbe” kezdeni.
Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese azt mondta, a vad érdeke nem előzheti meg az erdők érdekeit. Ugyanakkor üzemi vadhatásmonitoring kialakításán dolgoznak, szemben a becsléssel. Inkább indikátorokra (pl. rágáskár) alapoznak, mint a vadászatok sikerességére, mindezt pedig digitalizálják. Beszélt arról is, hogy nem takarmányoznak télen, mert nem tartják életben azt a vadat, aminek egyébként el kell pusztulnia. Főleg úgy, hogy a kívánt vadlétszám még igen messze van.
Dr. Marosán Miklós igazságügyi vadkárszakértő a vadkárérvényesítés buktatóiról beszélt.
Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályvezetője zárta az előadások sorát. A már megtörtént és a várt jogszabályváltozásokról beszélt. Olyanokról, mint például az azonosító jel használata, amely kapcsán kiemelte, hogy tavaly karácsonytól kezdve kötelező használni elhullott vad – akár részének – szállításakor is. Említette, hogy az állattartó telephez tartozó legelők körüli tartós kerítéstelepítéskor már nincs szükség a vadászatra jogosult hozzájárulásához. Emellett a vadőrök már a saját fegyverüket is használhatják vadgazdálkodási feladatokra. Egy Nimródban megjelent cikk hatására tették rendbe a jogszabályt az elektronikus képátalakítójú céltávcsövek esetében. A tavaly nagy port kavaró belterületi vad esetén pedig a polgármester feladatai közé tartozik a kárt okozó vad befogatása, vagy szükség szerinti terítékre hozatalának intézése, amely elejtésről csak tájékoztatni – engedélyt kérni nem – köteles a rendőrségtől. Ugyanakkor repülőtereken, közutakon, vasút területén továbbra is kell a rendőrség engedélye, amennyiben a Vtv. irányadó rendelkezései alkalmazásának nincs helye.
