Tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a helyi vadászok a Nimród Vadászújság és az Országos Magyar Vadászkamara közös rendezvényén, ezúttal Debrecenben.
Április 26-án a Debreceni Egyetem színháztermébe érkeztek az érdeklődők a Nimród Fórumra, mely szakmailag tartalmas párbeszéd létrejöttét kívánja elősegíteni tájegységről tájegységre, vármegyéről vármegyére, ahogy azt Kovács Zoltán, a Nimród Vadászújság főszerkesztője is kiemelte köszöntőjében.
A helyszín biztosítójának képviseletében prof. dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja köszöntötte a közönséget és kifejtette, hogy a vadgazdálkodás egy fontos szegmense a karon folyó oktatásnak, amelyet ugyanúgy a teljes körforgásos gazdálkodás részének tekint, melyet az oktatott szakmák által meg is valósít a kar.
Végül dr. Forgács Barna, az OMVK vármegyei területi szervezetének elnöke nyitotta meg a rendezvényt, aki egyúttal eredményes tanácskozást kívánt.
Az első előadó Puskás Nándor, az OMVK Hajdú-Bihar vármegyei Területi Szervezetének sportvadász alelnöke volt, aki az acélsörét használatának gyakorlati tapasztalatairól tartotta meg előadását. A civil életben a halászat területén dolgozik, ahol a kárókatona gyérítése miatt már 10 évnyi tapasztalatot gyűjtött össze a témában.
Kifejtette: mivel a teljes tilalom irányába halad a szabályozás, és mivel kiváló minőségű acélsörétes lőszereket gyártanak már, amelyeknek a nagyobb sebessége és nagyobb sörétdarabszáma miatt jobb is az ölőereje (ami etikai szempontól sem aggályos) mindenképp előnyös a használata, ám szükséges a kellő mennyiségű idő megadása a gyártók, a forgalmazók és a felhasználók részére az átállásra. Véleménye szerint a vadgazdálkodás fenntarthatóságával, a vad élelmiszer-alapanyagként való felhasználhatóságával nem egyeztethető már össze az ólom használata, azonban fontos a racionális átállás megvalósítása.
Másodikként dr. Diósi Gerda, a Debreceni Egyetem Élelmiszertechnológiai Intézet adjunktusa tartott prezentációt a vadhús jobb felhasználásának lehetőségeiről. Véleménye szerint a vadhús ma még sokkal kisebb jelentőséggel bír a vadászok között, mint amilyennel valójában kellene. Kiemelte, hogy a vadászat és vadgazdálkodás egész folyamatában fontos az élelmiszerbiztonsági szempontokat figyelembe venni. Kitért a leggyakoribb vadbetegségekre, melyek problémát okozhatnak a vadhús felhasználásában, köztük a zoonózisokra. Javaslata szerint minden vadásztársaság esetében fontos a fagyasztóban elhelyezett vadhús nyomon követhetősége – valamilyen adat, vagy vadazonosító jel számának felírása a zacskóra kulcsfontosságú lehet a későbbi értékesíthetőség szempontjából. A gasztronómiára rátérve megjegyezte, hogy a vadhúsok sokkal szárazabb húsfélék azonban magas minőséggel, jó beltartalmi és élvezeti értékekkel bírnak. Sokkal magasabb a telítetlen – ezért egészségesebb – zsírsav tartalma, mint a háziasított fajok esetében. A szarvasféléknél, főleg a gímszarvasnál ráadásul a magas A- és E-vitamin tartalom pozitív hatást gyakorol a szív- és érrendszerre. Meglátása szerint a fiatalabb állatokat inkább olajos, míg az idősebb vadat víz alapú pácban szükséges elhelyezni. A spékelés pedig a hús szárazabb mivolta miatt fontos konyhatechnikai eszköz.
A Nimród Kürtegyüttestől – melynek Tornyai Ferenc zenetanár, kürtművész és egyben a fórum harmadik előadója is tagja és valamennyien szimfonikus zenekarban is játszanak – halhattak élő zenés bemutatót a résztvevők. Az előadás kezdetén az Üdvözlés szignált követően terítékszignálok bemutatására került sor két szólamban, zenekari kürtökön eljátszva. A művész ezután bemutatta a hangszer történeti kialakulásának részleteit, kezdve a szürke marha tülökből készült kürtöktől a francia eredetű parforce kürtökön és a már német eredetű pless kürtökön át a modern zenekari kürtökig, egytől egyik szemléltetve magukat a hangszereket is. A történeti áttekintés során kiemelte Walter Frevert nevét, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a vadászati kultúra e vonatkozásának széles körű elterjedésében, illetve Fuchs Antalt, aki Freverttel ápolt kapcsolata révén Magyarországon is elterjesztette a vadászkürtölést. Az előadás végén zenekari kürtre írt német vadászfanfárokat mutattak be a közönség nagy megelégedésére.
