Fókuszban a vadvilág – Györke Zsombor

A Keszthelyen élő Györke Zsombor többgenerációs erdész-vadász családba született és aktív éveiben maga is hivatásszerűen járta az erdőt. Ma már többet van fényképezőgéppel a szabadban, mint puskával, célja, hogy képeivel örömet szerezzen azoknak, akinek nincs lehetőségük testközelből megfigyelni az élővilágot.

1952-ben születtem, édesapám és az apai felmenőim erdőmérnökök voltak, sokat hallottam tőlük az erdőről és lakóiról, ami nagyon megfogott. Az érettségi vizsga után Sopronban az erdőmérnöki karon folytattam tanulmányaimat. 1968 óta járom az erdőt, kezdetben édesapámat kísértem el a vadászataira, majd, amikor 1979-ben bekerültem egy vadásztársaságba, egyedül jártam ki vadászni. A fotózás már középiskolában is érdekelt, akkor még családi eseményeket fényképeztem, illetve vadásztársasági   vadászatokról, terítékekről készítettem képeimet.

A természetfotózásba csak 2022-ben kezdtem bele. Gyakran látogatok el a Kis-Balatonhoz, számos élményt köszönhetek a kócsagoknak, gémeknek, de szívesen járom a zalai és a somogyi erdőket is. Soha nem térek haza üres kézzel, mindig van mit megörökíteni, de a kedvencem, mint oly sokunknak a nagyvadas területeken, a szarvasbőgés és a dámbarcogás. A madarak közül a gyurgyalagokat és a jégmadarakat kedvelem különösen.  

Kimondottan hobbifotósnak tartom magam, nem pályázatokra készítem a képeket, hanem szórakozásból. 2024-ben a barátaim unszolására küldtem be először a Vadászati Kulturális Egyesület „Vadászat fényképezőgéppel” című pályázatára öt képet. Legnagyobb meglepetésemre négy képet kiállításra alkalmasnak találtak és egy közülük elnyerte a „Vadászati Kulturális Érték” címet.

Ma már sokkal többet vagyok kint fényképezőgéppel az erdőn, mint puskával. Nagy öröm, ha a közreadott képeim másoknak is örömet szereznek. Fotóimmal a természet szeretetére, szépségére szeretném ráirányítani a figyelmet.