Ők a magyar madárvilág összetéveszthetetlen ékkövei. Trópusi madarakat idéző, ragyogó színeikkel és jellegzetes „prü-prü” hangjukkal a tavasz végének és a koranyárnak a leglátványosabb hírnökei. Május második felében menetrend szerint megérkeznek az afrikai telelőhelyeikről a gyurgyalagok, hogy elfoglalják költőhelyeiket a löszfalakban és homokbányákban. A hazai madarászok és természetkedvelők számára ez az időszak az év egyik legszebbje, a méhészmadárnak, gyurgyókának, török fecskének, vagy piripiónak is nevezett szárnyasok visszatérésével pedig végleg kezdetét veszi a nyár. Ez utóbbi elnevezést a nagy magyar polihisztor, Herman Ottó is használta könyveiben. Györke Zsombor természetfotós egyik kedvenc témája e szemrevaló madár, ő mesél most róla.

Míg a gyurgyalagfélék családjának egyes fajai Dél-Európában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában is előfordulnak, hazánkban az európai gyurgyalaggal találkozhatunk. Ők a legkésőbb érkező és egyben a legkorábban elvonuló madaraink, alig töltenek itt néhány hónapot, hiszen augusztus közepén már csapatokba gyülekeznek az őszi vonuláshoz. A telet a Szaharától délre, Kelet- és Dél-Afrikában töltik és hatalmas távolságokat megtéve érkeznek meg hozzánk. Mivel szinte kizárólag repülő rovarokkal – darazsakkal, méhekkel, szitakötőkkel, lepkékkel – táplálkoznak, meg kell várniuk, hogy a hazai rovarvilág is feléledjen – kezdi Györke Zsombor.
A megérkezést követően a párok azonnal munkához látnak. Nem raknak fészket, hanem kolóniákban, üregekben költenek. Erőteljes csőrükkel és lábaikkal akár 1,5-2 méter mély lyukat ásnak a függőleges partfalakba és ennek a végén alakítják ki a biztonságos költőhelyet. Általában 5-7 fehér tojást raknak, melyeken a szülők felváltva kotlanak.
A párok kialakulása rendkívül látványos rituálé, amikor a hím udvarol, a kiszemelt tojónak „nászajándékként” egy-egy finom rovart visz a csőrében. Ha a tojónak tetszik az ajándék és elfogadja azt, szent a béke, és egy párként folytatják az életüket – magyarázza a természetfotós. A költőüregek környékén a legkönnyebb őket lencsevégre kapni. Megfigyelhetjük, amint egy-egy száraz ágon, karón lesben állva várják a zsákmányt, majd hirtelen, nyílszerű repüléssel csapnak le rá. Valóságos légi akrobaták, a legfürgébb rovarokat is képesek a levegőben elkapni.

Előszeretettel táplálkoznak fullánkos rovarokkal is és bár szervezetük immunis a méhek mérgére, megvan a technikájuk a biztonságos fogyasztásra. Érdekesség, hogy a méhek közül kifejezetten a mérges fullánkkal rendelkező dolgozókat kapják el, a heréket nem – magyarázza Györke Zsombor. A fullánkos rovarokat a csőrükben tartva egy ághoz, vagy kőhöz ütögetik, dörzsölik, mielőtt lenyelnék, vagy a fiókáknak adnák, így hatástalanítva a fegyvert. A méheket egyébként főként a hideg, esős napokon zsákmányolják, amikor a többi rovar kevésbé repül.
Sajnos a méhészek gyakran neheztelnek a gyurgyalagokra, nem szívelik őket a kaptárok környékén, noha a kutatások bebizonyították, hogy korántsem tesznek akkora kárt a háziméh állományban, mint azt korábban feltételezték. Étlapjukon sokkal nagyobb arányban szerepelnek a vadon élő rovarok és kártevők.
Manapság legnagyobb ellenségük a fészkelőhelyek fogyatkozása. A partfalak benövényesedése, a homokbányákban történő illegális szemétlerakás, vagy a költési időben végzett földmunkák mind veszélyeztetik a sikeres szaporodást. A természetvédelmi szakemberek évről évre komoly energiát fektetnek a költőfalak kitisztításába és karbantartásába, hogy a madarak biztonságos otthonra leljenek. A gyurgyalag hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 forint.
Vigyázzunk rájuk hát mi is! Ha a környékünkön gyurgyalagok bukkannak fel, ne zavarjuk őket! Július végéig a költőfalak közelében kerüljük a hangoskodást és a földmunkákat! Cserébe csodálatos látványban lesz részünk, mert gyönyörködhetünk a napsütésben fémesen csillogó, zöld, kék, sárga és rozsdabarna tollazatú madarak légi táncában, amely színt és életet visz a nyári határba.



